Ravennában folytatódott George Taylor és Francis Wright közös kampánya, ahol mindketten beszéltek.
"Polgártársaim! Szabad Ciron Barátaim!
Garfield megye is gyönyörű, és a Garfieldiek ugyanolyan kedvesek, mint bárki ezen a szép szabad földön! Legyünk hűek értékeinkhez és elveinkhez, legyünk hűek a hazánkhoz, és védjük meg a szabadságunkat! A szabad világot nap mint nap fenyegetik a bolsevikok, azonban nem fogjuk hagyni, hogy bármikor, bárhol sértsék a ciron nemzeti érdekeket és felszámolják a szabadságunkat, ami nem az égből szállt alá, hanem megharcoltunk érte! Ha alelnök lehetek az Önök jóvoltából, a kormányzaton belül a hadsereg és a nemzetbiztonsági erők erősítéséért fogok küzdeni, ugyanúgy, ahogy George is! Mindezeken kívül, ahhoz, hogy felállhassunk a világpolitika színpadára, 3 dolognak kell teljesülnie! Erős és nagy létszámú hadsereget kell felépítenünk, stabil nemzetgazdasággal kell rendelkeznünk, és védenünk kell az emberi és polgári jogokat világszerte! Hiszem, hogy ezek megvalósítható célok a közeljövőben! Építsünk együtt, közösen egy nagyszerű Cironiát! Most pedig köszöntsék hatalmas szeretettel Cironia következő elnökét, a legyőzhetetlen George Taylort!"
"Üdvözlet, Ravenna!
Vártak már? Remélem igen, én már nagyon! Nagyon szeretem ezt a várost, és nagyon örülök, hogy ide is elhozhatom az üzenetünket, amelyet már elkezdett Francis mondani. Ahogy ő is mondta, nagyszerű megyében vagyunk, nagyszerű emberekkel, és ahogy mondta, nagyon fontos a nemzetbiztonság ügye, a hadsereg ügye, amely minden nemzet szuverenitását biztosítja.
Már gyakran beszéltem arról, hogy egy erős és hatékony hadseregre van szükségünk, amely bármelyik támadóval szemben biztosítani tudja, hogy támadás esetén se foglalhassák el az országot. A progresszívak persze ezt sem támogatják, hiszen Önök is olvashatták, hogy a programjuk szerint a gazdasági helyzet miatt nem szabad nagy összegeket költeni a hadsereg létrehozására. Én konzervatív emberként teljes mértékben egyetértek azzal a felvetéssel, hogy a költségvetési kiadásokat ilyen helyzetben a lehető legalacsonyabb szintre kell szorítani. Ugyanakkor azt is mondom, hogy az ország védelme minden pénzt megér, persze nem szabad értelmetlen költekezésbe verni az országot, amire a progresszív elnökjelölt és alelnökjelölt készül, hogy úgy emeli a szociális kiadásokat, hogy annak nincs fedezete a költségvetésben, és sose fog megtérülni, hiszen a gazdasági szektorból nem folyik majd vissza.
Figyeljenek, én nem vagyok a szociális kiadások emelése ellen. A progresszívak úgy állítanak be engem és a pártot, hogy mi mindent elvennék Önöktől, amit csak tudunk – ez nem igaz! Én is nagyon örülnék annak, hogy azzal tudnék kampányolni, hogy hány százalékkal emeljük a rendőrök fizetését, milyen erős legyen az állami oktatási rendszer, mennyi pénzt költhessünk rá, mekkora legyen a családtámogatási rendszer, de ez most nem fog menni. Mindenki tudja, legalábbis a saját életéből, hogy ha havonta van 50 dollárom, akkor nem költhetek mindig 80 dollárt, mert azt valaki meghitelezi nekem, és előbb-utóbb követelni is fogja, ha nem is kamatostul, de követelni fogja. Nekünk is van egy 50 dolláros büdzsénk, amiből nem költhetünk 57-58 dollárt sem, hanem az a legjobb, ha 42-43 dollárt költünk el egy hónapban, és a megmaradó 7-8 dollárból 3-4 dollár megy a hadseregre. Jut is, marad is. Ez a tervem, ezt nem látják át a progresszívak, legalábbis ezt nem akarják látni.
Nem akarják látni, hogy a frissen megszerzett szabadságunkat csak úgy tudjuk megőrizni, hogy a hadsereg a határainkat védi, a nemzetbiztonság pedig a belső frontvonalainkon tevékenykedik. Olyan elhárítást kell létrehoznunk, amely képes elhárítani más országok támadását. Ne feledjük, hogy független állammá válunk, így innentől nem várhatjuk el a washingtoni barátainktól, hogy továbbra is úgy védjenek minket, ahogy eddig. Mivel függetlenségért kiáltunk, ez jár igen sok kötelezettséggel is, amelyek közül az egyik, hogy a határaink és a lakosság biztonságát nekünk kell biztosítani. A nemzetbiztonsági szerveknek pedig mindenfajta külső veszélyt el kell hárítani, de nem csak a kommunisták támadását, mivel a szomszédos országok titkosszolgálatai is könnyedén támadhatják és sebezhetik meg fiatal országunk stabilitását. Így nagyon örülök annak, amit Francis mondott, hogy erős nemzetbiztonsági szolgálatra van szükség. Ezt fel is fogjuk állítani, de nyugodjanak meg: nem fognak beavatkozni az emberek mindennapjaiba, nem fogom hagyni, hogy bárkinek is a személyes szabadságát megsértsék! Természetesen azt is elítélem, hogy boszorkánypereket indítsunk, és perbe fogjunk mindenkit, akire a szomszédja azt mondja, hogy szovjet kém. Nem fogok este az ágyam alá benézni, hogy van-e alatta egy ügynök, mert hiszek benne, hogy a cironok jó hazafiak, és hiszek benne, hogy nem dolgoznak külföldi hatalmaknak. Viszont ha kiderül, annak a legmagasabb büntetést fogjuk kiszabni!
Így a vége felé, kérem, engedjék meg, hogy köszönetet mondjak Garfield népének, amiért az előválasztási küzdelmek során már megmutatták, hogy képesek egységet felmutatni, és képesek a konzervatív mozgalom támogatására. Itt és most hitet teszek, ha én leszek Cironia elnöke mindig az Önök érdekében, mindig az ország sikeréért fogok dolgozni, mert együtt, közösen mindenre képesek vagyunk! Isten áldja Cironiát, Isten áldja Ravennát!"